A szív- és érrendszer magában foglalja a keringési rendszert és a nyirokrendszert. A keringési összetétel magában foglalja a szívizmot, az ereket, amelyekben a vér a test egészében kering. A nyirokrendszer – nyirokerek, csatornák, törzsek és kapillárisok, amelyeken keresztül áramlik a nyirok.

A szív- és érrendszer központi szerve a szív, amelyet hosszirányban két félre osztanak. Mindkét felét szintén két részre osztják: a pitvarra és a kamrára, amelyek között van egy nyílás billentyűkkel, amelyek csak egy irányba biztosítják a véráramot.

A pitvar összegyűjti a szívizomba belépő vért és a kamrákba tolja azt, ahonnan a vér az artériákba kerül. Az erek a vérkeringés két körét alkotják: a kis és a nagy vérkört. A kis körben, amely a tüdőerekből áll, gázcserét hajtanak végre. A széndioxid a vérből jut a tüdőbe, az oxigén a tüdőből a vérbe. A vérkeringés nagy köre lefedi az egész testet és aktívan részt vesz az anyagcserében.

Korábban általában az idős embereknél diagnosztizálták a szívbetegségeket, de napjainkra sajnos egyre fiatalabb korban is felmerül a betegség. Ezért a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzése vezető helyet foglal el tevékenységünkben.

A szív- és érrendszer leggyakoribb problémái:
A koszorúér-betegség (CHD) több olyan betegséget is magában foglal, amelyeket – a szívkoszorúér károsodása következtében – a szívizom vérellátásának problémái jelentenek.

A miokardiális infarktus a CHD egyik formája. A szívizom egy részének elhalása a vérellátás elégtelensége következtében történik. Ennek a patológiának a fő tünete a szegycsont mögötti éles fájdalom, köhögés és légszomj. A provokáló tényezők a magasvérnyomás, a stressz, a testi és pszichikai-érzelmi túlterheltség.

Az atherosclerosis során a koleszterin és a zsírtartalmú fehérjék lerakódnak az erek belső membránjaira. A betegség előrehaladtával megkezdődik a kötőszövet elterjedése, és atheroszklerotikus plakkok alakulnak ki.
Ezek elzárják az ér lumenét és akadályozzák a normális véráramlást, ami a szövetek és a szervek vérellátásának krónikus elégtelenségéhez vezetnek.

Az artériás hipertónia – a magas vérnyomás. Az elfogadott érték: 120/80 mmHg (higany oszlop milliméter) vérnyomás. Ha ez meghaladja a 140/90 mmHg (higany oszlop milliméter), akkor a vérnyomást már emelkedettnek tekintik.

Artériás hipotenzió  – az alacsony vérnyomás, 90/60 mmHg (higany oszlop milliméter). A magas vérnyomásban szenvedő betegektől eltérően az alacsony vérnyomásban szenvedők esetén nincs ugyanolyan kockázat a szívroham vagy stroke kialakulására. Ugyanakkor ez befolyásolja az életminőséget, állandó gyengeséget és fejfájást tapasztalnak ezek a pácienseink.

A szív- és érrendszeri szervek időben történő ellenőrzésével elkerülhetőek a súlyos szövődmények, beleértve a sztrókot is.

Állapotuk markerei: a légszomj fizikai erőkifejtés és nyugalmi állapot alatt egyaránt, indokolatlan gyengeség, nehéz légzés, különösen éjszaka, a lábak duzzadása, száraz köhögés, szívritmuszavar, eltérő intenzitású szívfájdalom, amely a májba vagy a hátba sugárzik.

A rendszeres ellenőrzést évente egyszer kell elvégezni.

A CALENDULA Klinikán a kardiológus konzultációján és kezelésén kívül az összes szükséges vizsgálat elvégezhető:
EKG
Echokardiográfia
Stresszteszt
Holter monitorozás
Vérnyomás ellenőrzése
Alsó végtagi erek és artériák ultrahangja
Pajzsmirigy ultrahangja.

A kardiovaszkuláris szervek kezelésének célja:

• a véráramlás normalizálása,
• a vér reológiai tulajdonságainak javítása,
• a szívizom és az érfalak megerősítése,
• a magas vérnyomás okainak azonosítása és kiküszöbölése,
• az atherosclerosis, a szívroham és a sztrók kialakulásának megelőzése.
• segítünk a szívműtét utáni gyógyulásban is

Ajánlott kezelési programunk a “Komplex Panchakarma” vagy a “Gyógyprogram”, amely magában foglalja a szükséges ayurvédikus terápiákat és a gyógyszereket. Az összes szükséges eljárást és vizsgálatot személyes konzultációt követően az orvos határozza meg, a páciens állapotától függően.